Megadóan bólogatunk, ha a szombati munkanapok iskolai ledolgozásáról van szó, miközben észre sem vesszük, hogy át lettünk verve. Nem csak mi, de mindenekelőtt a gyerekeink.

Edina elborzadva szemléli szülőként, amit oktatás címén művelnek az iskolák. Megírta nekünk, mi pedig megosztjuk. 

„A lányom ma röhögve jött haza a suliból. Mesélte, hogy mivel az angol tanár hónapok óta beteg, így a töri tanár ugrott be helyettesíteni. Mivel ő is „konyít” a nyelvhez, így minőségi helyettesítés címén azonnal nekiugrott a nyelvoktatásnak. Pszori, vat du ju széj? Az osztály fetrengve röhögött.

Villámgyorsan eltelik a nyár és ott találhatjuk magunkat az óvodakezdés küszöbén. Korántsem mindegy, hogy kis 3 éves csemeténket szülőként hogyan, milyen módon készítjük fel az óvodai életre. Sok-sok óvodát kezdő kisgyermeknek görbül le a szája, ha az ajtóban el kell köszönnie édesanyjától. Mit tehetünk mi, szülők ennek elkerülése érdekében?

3 éves gyermekünk óvodakezdésére praktikus, tartós és nem utolsó sorban esztétikus felszerelésekkel kell készülnünk. Ne induljunk neki a tanévnek rossz minőségű ovis zsákkal és tornazsákkal, hiszen ezek legalább 3-4 évig folyamatos igénybevételnek lesznek kitéve.
Milyen szempontokat tartsunk hát szem előtt, ha ovis zsákot választunk?

Sok óvodában elvárják, hogy az oda kerülő kiscsoportos legyen megbízhatóan szobatiszta. A beiratkozáskor persze mélyen hallgatunk a gondokról, esetleg bőszen bólogatunk, hogy „persze, persze, nálunk ez nem probléma”, ám közben csendben imádkozunk, hogy ez szeptemberre valóban így legyen.

Nagy elhatározással vágunk bele a dologba, majd megvásároljuk az első kezünk ügyébe akadó bilit. Kis szerencsével és némi unszolás hatására talán ráül a gyerek, ám a lelkesedés többnyire eddig tart. A gyermek beleun az edénykén való ücsörgésbe, hiszen annyi minden mást is csinálhatna ehelyett, és gyakorta fellázad. A bilit elutasítja és kész is a patt helyzet. Mi a megoldás?

„Nem kenyere a beszéd..., mindig csak az autóival játszik..., nincs türelme mesét hallgatni, mondókázni... nehezen megy az óvodai beszoktatás” Ilyen és hasonló gondok nyomasztanak sok szülőt, pedig a megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk.

Legyintenek sokan, ha az aggódó anyuka egyre feszültebb a bilit elutasító gyermeke miatt. „Ne legyél türelmetlen, mert ezzel csak jobban stresszeled a gyereket!“- halljuk lépten-nyomon, és igyekszünk higgadtak is maradni a teli kisgatyó láttán, csakhogy...

Minden hétköznap reggel igazi lidércnyomás: kiscsoportos gyermekünk könnyes arcocskáját simogatva mardos minket az önvád, amiért ma is óvodába vittük. Pedig annyira nem akart menni, annyira tiltakozott ...

Ha ezt meg kérdeznénk az óvodásoktól, valószínűleg megállás nélkül sorolnák a TV-ből ontott reklám termékeket. Az ilyen játékok azon túl, hogy sokszor méregdrágák, fejlesztőértékük is megkérdőjelezhető. De akkor mi az igazán jó játék?

Sok szülőnek okoz komoly fejtörést a farsangi jelmez elkészítése vagy beszerzése. Sem ötlettel, sem idővel s talán még kézügyességgel sem rendelkezik, de a feladat adott: ötletes, praktikus jelmezt kell varázsolni, ami persze a gyereknek is tetszik. A lecke tehát fel adva...

Míg egyik óvodában a lassabb, de kíméletesebb beszoktatást támogatják, addig más helyeken inkább a gyorsabb (látszat?) eredményre törekednek.

Előbbi esetben apró lépésenként, fokról-fokra segítik a gyermeket az édesanyától való leválás, az új környezet, új személyek és új napirend elfogadásában, megszerettetésében. Utóbbi esetben "ha bőg, majd abbahagyja" elv alapján kitépik a szülő kezéből az elkeserdett gyermeket, a szülőt pedig elküldik.

Vannak olyan óvodák, ill. akadnak olyan szülők is, akik, - a kisebb gyermek önállóságát, szabad kibontakozását féltve, - nem támogatják, hogy a testvérek egyazon óvodai csoportba kerüljenek. Az óvodák többségében azonban támogatják, hogy kistesó és nagytesó egy helyre kerüljön. Utóbbi szemlélet nagyon helyes, értéke, haszna felbecsülhetetlen.

Sajnos nem egy olyan óvodáról hallani, ahol bizony részben vagy teljesen elsikkadnak a torna foglalkozások. Ez minden lelkiismeretes pedagógust szíven üt, hiszen itt már nem csak egy-egy foglalkozás fölötti felelőtlen átsiklásról van szó, hanem annál sokkal többről. A mozgás minden fejlődés alapja, a tanulási képességek alfája és omegája.

Cikksorozatunk második részéből megtudhatjuk, hogy a mozgásfejlesztés milyen szerepet játszik az írás-olvasástanulásban? Mozgás és írás-olvasás? Hogy kerül a csizma az asztalra? - teszi fel a kérdést a laikus. Első pillantásra talán nem látható szoros összefüggés a két terület között, pedig nagyon is van.

„Csodálatos nyári napközis tábor a természet lágy ölén, egy magánóvoda szervezésében!“ Óvodás gyermek szülőjeként lelkesen hívtam a megadott számot, ám a valóság kiábrándító volt. A „tábor“ egy zártkerti ingatlan területén volt, melyben egy padlószőnyeggel ellátott garázs volt a pihenőhely, s angol WC helyett „kerti pottyantósba“ kellett ügyeskedniük a gyerekeknek. Utóbbi miatt a gyerekek zöme egész nap nem ment el WC-re, a klotyó manótól való rettegés ehhez képest kutyafüle.

Nem ördöngősség házilag színes gyurmát készíteni. Olcsón, könnyen, gyorsan, szépet! Nem kell hozzá más, mint a só-liszt gyurmához szükséges liszt, só, víz, valamint kevés olaj és egy kis tempera. Az előbbi alapanyagok összedolgozásával könnyen formázható, nem repedező, minőségi gyurma készíthető, mely egy idő után a hagyományos só-liszt gyurmához hasonlóan kiszárad, megkeményedik. Próbáld ki te is!

Az óvodai beszoktatás nehézségeinél sok esetben ott a probléma, ha maga a szülő nem tudja elfogadni, hogy gyermeke egy időre elszakad tőle. Tudat alatt kicsit talán fél a trónfosztástól, hogy gyermeke számára ezentúl nem (csak) ő lesz a nagybetűs Totum factum.

Sok szülőnek elsődleges szempont, hogy csemetéje csinos ruhadarabokat öltsön magára, míg a praktikusság háttérbe szorul.

Az óvodai beszoktatások általában szeptember hónapban zajlanak, ám előfordul, hogy néhány gyermek tanév közben csatlakozik a csoporthoz. Mi a jobb a gyereknek?

Egy bölcsődei gondozónő feldúltan konstatálta, hogy a csoportjába járó 3 éves kisfiú még mindig nem szobatiszta. Ha kakilnia kell, egyszerűen beleereszti a bugyiba, majd, mintha semmi sem történt volna, szalad tovább és, - a gondozónőt idézvén,-  folytatja a rosszalkodás. A nevelő nem érti a dolgot, hiszen ő úgy véli, egészséges esetben minden 3 éves  szobatiszta kellene, hogy legyen. Ha ez mégsem így van, ott a szülő-gyerek konfliktusban keresendők az okok. Vajon igaza van a gondozónak?