Legyintenek sokan, ha az aggódó anyuka egyre feszültebb a bilit elutasító gyermeke miatt. „Ne legyél türelmetlen, mert ezzel csak jobban stresszeled a gyereket!“- halljuk lépten-nyomon, és igyekszünk higgadtak is maradni a teli kisgatyó láttán, csakhogy...


... a körülmények sokszor nem engedik, hogy további hónapokat, netán éveket várjunk az eredményre. Az óvoda ugyanis, - mivel pelenkázásra sem tárgyi, sem személyi feltételei nem adottak, -  kénytelen elvárni a szobatisztaságot. A szülő kutyaszorítóban érzi magát, hiszen bár türelmes lenne, de az idő sürgeti, és ha elszakad a cérna, az nem csak a gyereknek, de a szülőnek is nagyon rossz.

Az egyetlen helyes megoldást tehát az jelenti, ha a szülő minden viharon át megpróbálja megőrizni higgadtságát, és mindeközben játékosan, indirekt módon igyekszik megbarátkoztatni, elfogadtatni a csemetével a bilizést. Kitartást! Még egyetlen gyerek sem ment pelenkásként érettségizni! :) 

Fontos azonban előrelátó emberként nem az utolsó pillanatra hagyni a bilire, vécére szoktatást. 

Szerezzünk be jó előre minden szükséges eszközt :

  • stabil, kényelmes, mutatós bilit, ami a gyereknek is tetszik
  • gyermekkel közösen kiválasztott vécészűkítőt
  • kisméretű játék bilit, hozzávaló pisilős babát (fiúknál a kedvenc plüss bilire ültetése is megteszi)
  • szakirodalmat, mely felkészít az esetleges buktatókra, nehézségekre
  •  és persze sok-sok kisgatyót vagy bugyit, melyet szintén érdemes a gyerkőccel együtt beszerezni.