Az óvodába készülő gyermek ideális fejlettségi szintjéről

Sokszor felmerül az óvodaérettség kérdése tanévkezdés előtt. Itt nem elvárt kritériumokról beszélünk, csupán arról a fejlettségi szintről, melynek elérése ajánlott óvodába lépéskor. Így könnyen kikerülhetők a pedagógusokkal, óvodai dolgozókkal való konfrontációk.

Óvodába a 3. életévét betöltött gyermek vehető fel. A korábbi törvényi szabályozás lehetőségként kínálta a 3. életévüket betöltött gyermekek számára az óvodakezdést, az új Nemzeti Köznevelési törvény azonban (2011. évi CXC tv.) 2014. szeptember 1-től a 3 éves gyermekek számára kötelezővé teszi az óvodába járást.

A Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) 2014. szeptember 1-től a 3 éves gyermekek számára kötelezővé     teszi az óvodába járást. A törvény azonban felmentési lehetőséget biztosít a fenti szabály alól, amennyiben azt a szülő kezdeményezi a jegyző, illetve egyházi és magánintézmény esetében: a fenntartó felé. A döntéshez az óvodavezető és a védőnő egyetértése szükséges.

Amennyiben a szülő nem kért felmentést gyermeke kötelező óvodalátogatására vonatkozóan és nem is járatja oda, a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyző elrendelheti ennek teljesítését. A jegyző nyilvántartást vezet a lakóhelyen élő, óvodaköteles gyermekekről, illetve figyelemmel kíséri a Nemzeti Köznevelési törvény által előírt kötelezettségek teljesítését, elmulasztását.

Az óvodai felvételről az illetékes óvoda vezetője dönt. A gyermeket elsősorban a lakóhelye szerinti, vagy a szülő munkahelye szerint körzetileg illetékes óvodába kell felvenni.
Ha az óvodában túljelentkezés van, azaz a jelentkező gyermekek száma meghaladja a felvehetőkét, az óvodavezető bizottságot hív össze, amely javaslatot tesz a felvételre.

Az 5. életévét betöltött gyermek felvételi kérelmét a körzetileg illetékes (lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti) óvoda nem utasíthatja el!
Nem tagadhatja meg továbbá a halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermek, ill. a Gyámügy által kezdeményezett felvételi kérelmet sem a kötelező felvételt biztosító óvoda.

A sajátos nevelési igényű gyermek, állapotára való tekintettel különleges pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásra jogosult. Hogy mely nevelési-oktatási intézmény(ek) a legmegfelelőbb(ek) az SNI-s gyermek számára, azt az országos, ill. területileg illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg.

Az óvodai ellátás megszűnhet abban az esetben, ha...
- a szülők az óvodavezető előzetes felszólítása ellenére sem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek. (Ebben az esetben az ellátás megszüntetése előtt vizsgálni kell a gyermek szociális helyzetét is)

A közoktatási törvény módosítása nyomán legfőbb változás, hogy a tanköteles kort elért gyermek óvodapedagógusi javaslat nyomán már nem maradhat továbbra is óvodában, kötelező megkezdenie iskolai tanulmányait, hacsak az illetékes szerv, ill. szakértői bizottság másként nem javasolja. 

A tanköteles korú gyermek iskolára való alkalmasságát (iskolaérettségét) az óvodának kell igazolnia az iskola felé. Amennyiben felmerül, hogy a gyermek tanköteles kora ellenére sem érett az iskolára, 

A tankötelezettség megkezdéséről az iskola igazgatója dönt az óvodai vélemény vagy a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján.

Beíratáskor a szülőnek a körzet szerinti iskolában kell jelentkeznie, ahol a beíratás a gyermek adatainak az iskolai törzslapon való rögzítésével történik. A törzslapon való nyilvántartással a szülő eleget tett a beíratás állampolgári kötelezettségének.

Melyik ovit válasszam?
Az óvodaválasztás ajánlott szempontjai

Gyermeke óvodába készül, de még bizonytalan, hogy melyik nevelési intézményt válassza számára? A döntés egyáltalán nem könnyű feladat, számtalan szempontot ajánlatos figyelembe venni ennek mérlegelésekor. Mik ezek? Mi segítünk!

Joggal merül fel e kérdés akár köztéri, akár óvodai vonatkozásban. Vajon milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha a gyermek számára igazán jó lehetőséget keresünk a szabadtéri mozgásra?

Sok szülő kénytelen szembesülni a szorongató problémával, hogy óvodába készülő gyermeke még nem szobatiszta. A dolgot csak nehezíti, ha a gyermek semmiféle érdeklődést nem tanúsít a bilizés iránt. A szülők egyre jobban kétségbe esnek, és türelmüket mind jobban elveszítve küzdenek az eredményért, ami viszont elmarad…

A Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) 2014. szeptember 1-től a 3 éves gyermekek számára kötelezővé teszi az óvodába járást. A változás először azokat a gyerekeket érinti, akik 2011-ben születtek és 2014. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket.

Amikor a szülők gyermekük számára keresnek megfelelő óvodát, számtalan szempontot -szakmait és emberit egyaránt, -figyelembe kell venni. Az óvoda épülete, felszereltsége is fontos lehet, mint ahogy az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége, tapasztalata sem mellékes, mégis érdemes néhány szubjektív szempontot is mérlegre tenni.