Az óvodai beszoktatások általában szeptember hónapban zajlanak, ám előfordul, hogy néhány gyermek tanév közben csatlakozik a csoporthoz. Mi a jobb a gyereknek?
Mindkét alternatívának vannak pozitív és negatív kihatásai. A tanév elejei beszoktatásnál könnyebbséget jelent az egységesség, a pedagógus ekkor főként az eredményes beszoktatásra fókuszál, ezt tartja legfőbb feladatának. A szeptemberi beszoktatás idején még nem a foglalkozásoké a főszerep, hanem a kicsikkel való barátkozásé, így kisebb az esély, hogy a pedagógus és a napirend „atomjaira hullik“. Hátrányt jelent viszont, hogy az összes kicsi egyszerre zendít rá, így a személyes odafordulás nehezebb lehet.
Az év közben történő beszoktatás során már számos egyéb tennivaló is akad (szervezett tevékenységek, amik a régi óvodások számára már természetesek, de az újonnan érkezőknek még újdonságot jelentenek), amiket bizony pontról-pontra meg kell ismertetni, el kell fogadtatni a kis újoncokkal. Ez folyamatos kitekintést igényel az óvónőtől, azaz egyik szemét mindig az új kisgyermeken kell tartania, ami megnehezíti a napirend gördülékenységét. Előnye viszont, hogy nem jellemző, hogy egyszerre, egy időben kezdenek el sírni a gyerekek, így könnyebb egyénileg odafordulni az elanyátlanodott kisgyermekhez.
Bármelyik időpontban is történik a beszoktatás, mindig van minek örülni, így szülőként ne aggódjon, akár az egyik, akár a másik időpontban szoktatják be gyermekét!